Kérelem fogyasztóvédelmi hatósági eljárás lefolytatása iránt

Fogyasztóvédelmi eljárás: A fogyasztóvédelmi eljárást kizárólag fogyasztó - az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy - kezdeményezheti. Főszabályként 3 éves elévülési időn belül nyújtható be kérelem a fogyasztóvédelmi hatósághoz.

Kérelem fogyasztóvédelmi hatósági eljárás lefolytatása iránt: a fogyasztóvédelmi hatóságok jelenleg, módot adnak arra, hogy fogyasztói panaszunkat a Magyarország.hu rendszerén keresztül, az azt követő azonosítás után juttassuk el az illetékes és eljáró hatósághoz. A hatóságok felé történő panasz benyújtása ingyenes, csupán rendelkeznünk kell digitális személyi igazolvánnyal, vagy  Magyarország.hu regisztrációval melyet a Kormány ablakban szerezhetünk meg. A fogyasztóvédelmi eljárás egyéni ügymenet, mindenki maga nevében nyújt be panaszt. A Kormányzati weboldalon elérhető tájékoztató pont azért másoljuk ide be, hogy mindenki pontosan értse: mit kap és mit érhet el egyénként és hogyan kezdeményezhet eljárást ha ennek szükségét látja.

Az itt található tartalom teljes egészében tájékoztató céllal került közlésre annak szándékával, hogy fogyasztóvédelmi panasza, fogyasztóvédelmi beadványa ügyében eljusson a leggyorsabban a Magyarország Kormánya által jegyzett hivatalos weboldalra. Az alábbiakban olvasható tartalom a jelzett oldal tartalmának másolata. 

FOGYASZTÓVÉDELMI BEADVÁNY, KÉRELEM
Utolsó módosítás dátuma: 2020-03-03 17:19:12

Az alábbiakban olvasható tartalommal megegyező információ a közösség tagjainak érdemi tájékoztatását szolgálják.

Az űrlap benyújtása során kérem, vegye figyelembe az alábbiakat:

Kérelemmel akkor élhet, ha Ön fogyasztó, azaz az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Továbbá fogyasztó, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

A kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. A kérelemhez csatolni kell az ügy kapcsán keletkezett összes dokumentumot, például a vásárlást/szolgáltatást igazoló nyugta, illetve számla másolatát, a fogyasztó kifogásáról felvett jegyzőkönyv másolatát és az üggyel kapcsolatos rendelkezésére álló levelezést.

Meghatalmazott útján történő eljárás során csatolni kell az eredeti meghatalmazást. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

Közszolgáltató tevékenységével kapcsolatos kérelmeknél:

Kérelméhez csatolta a közszolgáltatóhoz benyújtott panaszt, illetve a panaszra kapott válasz másolatát. A fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban a fogyasztónak igazolnia kell, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos és az eljárás alapjául szolgáló panaszt az érintett közszolgáltató felé megtette. Felhívjuk továbbá a figyelmét, hogy szavatossági vagy jótállási igény (javítás, csere, árleszállítás vagy elállás-pénzvisszatérítési igény) bejelentése nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti panasznak!

Tájékoztatás az ügyfél jogokról és kötelezettségekről: 

A hatóság tájékoztatja a kérelmezőt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) szabályozott ügyféli jogokról és kötelezettségekről, különös tekintettel az alábbiakra:

Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet. (Ákr. 5. § (1) bek.)
Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, illetve ennek során másolatot készíthet, vagy másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít. (Ákr. 33. § (1) és (4) bek.)

A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ákr. 6. § (1)-(3) bek.)
Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. (Ákr. 77. § (1)-(2) bek.)

A hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott. (Ákr. 27. § (1) bek.)
A hatóság felhívja a kérelmező figyelmét, hogy az Ákr. 27. § (1) bekezdés alapján a kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.
Az Ákr. 26. § (1) bekezdése értelmében a hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Az Ákr. 26. § (2) bekezdése szerint, ha a törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatal kiválasztása előtt kérem, olvassa el a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló tájékoztatót.

Amit még fontos tudni:

Amennyiben magánszemélyként panaszt szeretne benyújtani a fogyasztóvédelmi hatósághoz, és rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, panaszát ügyfélkapun keresztül is benyújthatja.

Jogosultak köre
Az űrlapot bármely természetes személy benyújthatja.

Mit kell tennie
A benyújtás menete:

Kattintson a fent található „Ügyintézés indítása” menüpontra!
A megjelenő felületen kattintson a “Belépés” gombra, majd adja meg ügyfélkapus azonosítóit!

Töltse ki a megjelenő űrlapot!
Kérjük, az üggyel kapcsolatos minden releváns információt adjon meg – a csillaggal jelölt pontok kitöltése kötelező, és csatoljon minden, a vásárlással, szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos okirat másolatot, a kapcsolatfelvételt a vállalkozással, illetve a vállalkozás/szolgáltató válaszát esetleges megkeresésére!

Határidők
Főszabályként 3 éves elévülési időn belül nyújtható be kérelem a fogyasztóvédelmi hatósághoz.

Benyújtandó dokumentumok
Minden, az üggyel kapcsolatos releváns okirat másolata (számla, blokk, jegyzőkönyv, vállalkozás vagy szolgáltató válasza, stb.)

Eljáró szerv
2020. március 1-jétől a kormányhivatalok járnak el elsőfokon.

Felettes szerv/jogorvoslat
2020. március 1-jétől megszűnt a fellebbezés lehetősége, közvetlenül bírósági úton lehet jogorvoslattal élni a fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen.

 

Csatlakozás a közösséghez
Panaszbenyújtás

 

GDPR Cookie Consent with Real Cookie Banner